Életem

A boldogságunk némán meghúzódott És mi is hallgattunk a titkolódzó csöndben. Kályhánk lángja is örömmel lobogott S ajkunkat a szerelem szárazra perzselte. A komoly falióra se mormogott S meghökkentek akkor a büszke, fehér falak... Álomban mindig egészen enyém vagy. S hiszem…

                               Becsukom szemem, rád gondolok, Karod érzem a vállamon. Kinyitom szemem, s köddé foszlik a látomás. De itt jártál, tudom, hisz ki lehetne bárki más. Itt jártál, s…